2016. július 16-án került megrendezésre a VII. Csáti Menyegző

2016. július 16-án került megrendezésre a VII. Csáti Menyegző

Nagy izgalommal vártuk ezt az alkalmat, mivel egy különleges menyegzővel szerettük volna meglepni a rendezvényre ellátogatókat. Nagyon sok munka és szervezés előzte meg e napot, mert úgy gondoltuk, hogy ha sikerült három 25 éves házassági évfordulót ünneplő párt meggyőznünk arról, hogy körünkben népi hagyományok között ünnepeljen, akkor még jobban törekednünk kellett arra, hogy a régi hagyományos esküvői hangulatot megteremtsük.

Hintós felvonulással szerettük volna kezdeni a rendezvényt 14 órakor, és ekkor már bekapcsolódtunk volna a város által e napon megrendezett Hazaváró programba, mert a három hintó és a párok a Művelődési Ház udvarán mutatkoztak volna be először az idelátogatóknak. Ezt követően 17 órától folytatódott volna a program az általunk két évvel ezelőtt megvásárolt ? Juhász László tanár úr által üzemeltetett tájházzal szemben lévő ? portán, ahol kifejezetten a menyegzőre újíttattuk föl a régi építészeti stílusú házat ? amelyet Örökségeink Házának neveztünk ? és ebből az alkalomból a fiús házat szimbolizálta volna, ahonnan a búcsúztatójuk után a legények átvonultak volna a lányokért a szemben lévő tájházhoz, amely a lányos portát szimbolizálta. Vásároltunk egy régi szekeret, amelyre a lányok kelengyéje lett volna rápakolva a műsor keretein belül úgy, mint régen. Sajnos a kedvezőtlen időjárás a Hazaváróra készülők és a mi rendezvényünk résztvevőinek sorsát is megpecsételte.

Szombaton korán reggel kellett átszerveznünk a menyegző szabadtérre tervezett programrészét a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és AMI aulájába, amit ezúton szeretnénk megköszönni Czeglédi Terézia igazgatónőnek, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a kikérőt, a búcsúztatót és a néptáncosok műsorát itt bemutathattuk 17 órától.

Az időjárás kedvező alakulásának köszönhetően a műsor után egy nagyon szép és látványos menet sétált át a református templomba, ahol nagytiszteletű Gazda István lelkipásztor úr jóvoltából a három párunk: Nagy István és Lobkovitz Valéria, Kőrösi István és Bakondi Mónika valamint Szabó Kálmán és Bakondi Katalin egy nagyon szép istentisztelet keretében újíthatták meg 25 évvel ezelőtt tett házassági fogadalmukat. Szeretnék köszönetet mondani Nagytiszteletű Úrnak, hogy évről évre támogatja rendezvényünket és szolgálatával újra és újra megerősít bennünket és az istentiszteleten résztvevőket, hogy milyen fontos a hagyományok és az Isten színe előtt megkötött házasságok ápolása.

Az istentiszteletet követően a menet visszasétált az általános iskola tornatermében berendezett ?lakodalmas? terembe, amelyet szeretnék megköszönni városunk polgármester asszonyának, Siposné Horváth Anitának és a KLIK vezetőségének, hogy a rendelkezésünkre bocsátotta, mert ha most sátorban lettünk volna, az eső igencsak megkeserítette volna a rendezvény esti részét is.

Este fél nyolckor egy rövid bevezető után Polgármester Asszony köszöntötte a párokat, az egybegyűlteket, az elszármazottakat és elkezdődött a Mezőcsáti Népi Együttes fergeteges műsora. Szeretnék nekik is köszönetet mondani a nagyon színvonalas fellépésükért és az éjszakába nyúló segítségükért.

A műsor után kezdődött a vacsora, majd pedig a Kovács és fia zenekar jóvoltából a mulatság. A jó hangulatot nem, de a táncot 22 órakor a torta és a sütemények feltálalása szakította meg. A három menyasszonyi tortát Bukta Gyula cukrászmester készítette, nagyon szépen köszönjük, valamint volt három gyönyörű, személyre szabott égetett cukor tortánk, amelyeket Mattyasovszkyné Marika néni készített, köszönjük neki is a menyegzőért tett fáradozásait. Az aprósütemények pedig az alapítványunk tagjainak a jóvoltából készültek.

Ezután újra a mulatságé volt a főszerep egészen éjfélig, amikor kezdetét vette a menyecsketánc, melynek bevételéből idén a Mezőcsáti Népi Együttes olaszországi útjához járultunk hozzá. Nagyon szépen köszönjünk mindazon kedves vendégünknek, akik e célból táncoltak egyet a három nagyon szép menyecskével. A cipők elrablása után következett egy kis játék vőfélyünk jóvoltából, aki az idén a Szentistvánról érkező Khöller Gábor volt. Neki is köszönjük a rendezvényen nyújtott munkáját. A játokat követően a svédasztalon feltálaltuk az éjszakai menüt, amelyet hajnalig tartó mulatság követett.

Az alapítvány nevében mondhatom, hogy a rossz időjárás ellenére mi tagok és segítőink mindent megtettünk azért, hogy a menyegző vendégei és résztvevői jól érezzék magukat. Bízom abban, hogy jövőre és még sok éven keresztül tudjuk majd újra és újra feleleveníteni és ápolni ezen régi hagyományt és egy nagy jó hangulatú rendezvénnyel tudunk majd örömet szerezni a ?lagziban? részt vevőknek.

Szeretnék köszönetet mondani ? a teljesség igénye nélkül – a három párnak és támogatóinknak, a kuratóriumi tagnak és családtagjainak, Balogh Istvánnénak, Mezőcsát Város Önkormányzatának, a KLIK vezetőségének, Szaniszló Lászlónak, Czeglédi Teréziának, Molnár Józsefnek, Fialkáné Rózsikának, Zelei Ferencnek, a Mezőcsát Népi Együttes tagjainak, Taskó Józsefnek és családjának, Juhász Lászlónak és családjának, Gazda Istvánnak, Z. Nagyné Kálvin Magdolnának, Bogdán Vincének, Bereczné Tündének, Sólyomné Deák Editnek és családjának, Dajka Józsefnek, Arnóth Jánosnak, Bartha Lajosnak, Roszkos Mátyásnak.